A nyomfosszíliák szerepe az őskörnyezeti értelmezésben: áttekintés - PDF Free Download

Helminthopsis ás, A nyomfosszíliák szerepe az őskörnyezeti értelmezésben: áttekintés

This topic is discussed in numerous studies and textbooks, therefore it has not been considered necessary to give an English summary here. Összefoglalás Ez a tanulmány rövid áttekintést nyújt a nyomfosszíliákról, azok csoportosításáról, rendszertanáról, a testfosszíliákhoz képest megmutatkozó előnyeiről és hátrányairól, valamint a nyomfosszíliák különböző alkalmazási helminthopsis ás, elsősorban az őskörnyezet pontosabb meghatározása terén. Ehhez kapcsolódóan külön fejezet foglalkozik a nyomfosszíliáknak a szekvenciasztratigráfiai vizsgálatokban nyújtott segítségével.

Nyomfosszília

A tanulmány a tengeri környezetekben megjelenő nyomfosszíliákat, ichnofácieseket foglalja össze, mivel a szárazföldi nyomok kutatása még kezdeti stádiumban van. Bevezetés Az ichnológia az életnyomokkal foglalkozó tudományág. Életnyomok azok a nyomok, melyeket az élőlények hagynak maguk után az aljzaton és az aljzatban. Az ichnológia szoros kapcsolatban áll az ökológiával, melynek hatáskörébe tartozik annak a visszahatásnak a kutatása, mellyel az élőlények megváltoztatják környezetüket, ebben az esetben az aljzatot.

A két tudományágat érdemes mégis különválasztani, mivel az ichnológiába tartozik azoknak a nyomoknak az elemzése is, melyeket az elhalt szervezetek hagynak maguk után. Az ichnológia két fő csoportra bontható: a paleoichnológia az ősi nyomok kutatásaés a neoichnológia a jelenkori nyomok kutatása. Nagyon sok ichnológus paleoichnológiával foglalkozik, helminthopsis ás jelentős azoknak a száma is, akik a jelenkori nyomokat helminthopsis ás azok készítőit tanulmányozzák, és hasonlítják össze az ősi nyomokkal.

A továbbiakban a paleoichnológiára szeretnék nagyobb hangsúlyt fektetni, bár nem felejthetjük el, hogy a jelenkori nyomok sokat segíthetnek az ősiek értelmezésében. Nemcsak a testfosszíliák esetleges hiánya esetén alkalmasak az alapvető környezeti paraméterek behatárolására, helminthopsis ás azok mellett is.

Mivel főként a vízmélységet és az aljzatállapotot tükrözik, ezért nagy segítséget nyújthatnak a nagyfelbontású szekvenciasztratigráfiai elemzések során is. A nyomfosszília-együttesek emellett jól jelzik az ősi közösségek fejlődését, evolúcióját. Megtalálhatók a proterozoikumtól napjainkig, így tanulmányozhatók egyes élőlények viselkedésformái, és ezek evolúciója.

Segítségükkel ismerhetünk meg olyan kihalt élőlényeket, melyek teste csak részben, vagy egyáltalán nem fosszilizálódott. A nyomfosszíliákról, természetesen, számos tanulmány és cikk jelent meg a tudományág születése óta. Ezt, valamint az egységes szóhasználat kialakulását szeretném segíteni a tanulmány végén található fogalommagyarázóval, szótárral is. Az ichnológia rövid története Az általunk érdeklődésre számot tartó paleoichnológia még az őslénytan többi ágánál is helminthopsis ás kapcsolatban áll jelenkori megfelelőjével, a neoichnológiával.

A neoichnológia története a történelem előtti időkre nyúlik vissza, amikor a vadászó-gyűjtögető életmódot folytató törzsek, vadászataik alkalmával helminthopsis ás állatok által hátrahagyott jelek nyomok, fekáliák és egyéb jelek alapján követték, majd ejtették el a vadat.

A paleoichnológia azonban csak később vált helminthopsis ás. A mezozoos kőzetekben megfigyelhető dinoszaurusz-lábnyomok, valamint a koprolitok felismerése a A gerinctelen állatok által hagyott nyomok kutatása a Jelenkori nyomaiknak modern kutatása DARWIN munkásságával kezdődött, aki megfigyelte a földigiliszták által okozott bioturbációt.

helminthopsis ás

Az első átfogó könyv ABEL munkája, mely mind vertebrata, helminthopsis ás invertebrata szervezetek által kialakított nyomfosszíliákkal foglalkozik. Az as években a gerincesek által hagyott nyomok kutatása élte reneszánszát. Számos dinoszaurusznyom, tojás és fészek került elő szerte a világban. Időközben az invertebrata ichnológia már megérett arra, hogy az ichnofácieseket elkezdjék alkalmazni a környezeti rekonstrukciókban.

Jelenleg a legnagyobb érdeklődés az eddig erősen elhanyagolt szárazföldi invertebrata élőlények által hagyott nyomok kutatása iránt mutatkozik. A vertebrata ichnológia területén ezután is kétségtelenül a dinoszauruszokhoz kötődő kutatások lesznek túlsúlyban, ám remélhetően egyre több tanulmány fog készülni egyéb gerincesek által készített nyomokról is.

Bár külföldön e tudományágnak sok képviselője van, Magyarországon eddig kevesen foglalkoztak a nyomfosszfliákkal. A PALIK által a mecseki alsó-krétából leírt új koprolit-fajokat azóta a világ számos pontján felismerték és korjelzőként használják. A nyomfosszíliák Életnyomnak, vagy nyomfosszíliának nevezünk minden olyan szerkezetet az üledékben, az üledék felszínén, valamilyen kemény aljzaton, illetve aljzatban, melyet élő szervezet hagyott hátra maga után.

Ezek a nyomfosszíliák könnyen megkülönböztethetők a testfosszíliáktól, viszont gyakran nehezen különíthetők el a szervetlen eredetű mechanoglifáktól. Emiatt régebben az életnyomokat gyakran, mint problematikumot" említették helminthopsis ás szakirodalomban. A valódi biogén eredetű életnyomok és az áramlások által létrehozott mechanoglifák között, köztes helyet foglalnak el az elhalás után hagyott nyomok".

Az életnyomokon belül megkülönböztethetünk biogén üledékes szerkezeteket, bioeróziós szerkezeteket, és az életműködés egyéb nyomait.

helminthopsis ás

Biogén üledékes szerkezetek Biogén rétegzett szerkezetek sztromatolit, algagyep, biogén gradáció Bioturbációs szerkezetek rétegfelszíni nyomok, nyomsávok; járatok Biológiai üledékek pellet, koprolit 1. Ide tartoznak például a férgek fertőtlenítése. Ennél a típusnál az élőlény hozza létre a rétegzést. Ide sorolhatók azok a szerkezetek is, melyeknél az élőlény a nagyobb szemcséket az üledék alsóbb rétegeibe forgatja, amivel egyfajta gradációt hoz létre.

Egy másik fajtájuk a bioturbációs szerkezetek. Ide tartoznak helminthopsis ás egyszerű nyomok, melyek úgy keletkeznek, hogy az élőlény a lábával nyomot hagy az üledék felszínén.

A nyomsávokat a lábakkal nem rendelkező állatok hagyják, amikor testük a helminthopsis ás folyamán az üledék felszínéhez dörzsölődik. Ebbe a csoportba belfereg viszketes még az üledékben található járatok, lakások, legelésnyomok, melyeket konszolidálatlan üledékbe vájnak helminthopsis ás állatok, valamint egyéb, az üledékes szerkezetet megsemmisítő nyomok is.

A harmadik csoportba, a biológiai üledékek közé tartoznak az egykori ürülékek, a koprolitok, és a kisebb méretű pelletoidok. Ezek felvilágosítást adhatnak a mára már kihalt élőlények táplálkozási szokásairól, valamint segíthetnek rekonstruálni az egykori ökoszisztémát. Szintén a biogén szerkezetek csoportjába sorolhatjuk a bioeróziós szerkezeteket, mint helminthopsis ás a furatokat, harapásnyomokat, rágásnyomokat, ételmaradékokat, melyek az élőlények táplálkozása közben keletkezhetnek.

Az életműködésre utaló egyéb nyomok például a tojások, fészkek, melyek az élőlények szaporodásának jelei. Bár néhány dinoszaurusz tojásban található embrió, mely testfosszflia, a tojásokat e szerint a felosztás szerint mégis a nyomfosszíliák közé soroljuk.

Ezek a viselkedésformák a biológiai funkción alapulnak. Ilyenek például az evés, a lakóhelyen való tartózkodás, a helyváltoztatás. Természetesen, ezek a típusok lehetnek összetettek, egymást átfedők, egy nyomban megjelenhet helminthopsis ás funkció, de az osztályozás általában az élőlény domináns életműködését veszi alapul. Ezeknek a kategóriáknak már a neve is jelzi, hogy valamilyen viselkedésformát jelölnek, mindegyik -ichnia" végződésű.

felnőtteknek a férgekből egy tablettát hívnak helminthosporium levél foltos kezelés

Cubichnia: az élőlények által készített sekély bemélyedések az aljzat felszínén. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek rövid idejű tartózkodást jeleznek. Ezeket a szerkezeteket általában a vagilis bentosz életmódot folytató élőlények készítik. A leggyakoribb kialakulási módja, amikor a felszínen lévő állat az üledékbe helminthopsis ás magát, hogy stabilabb helyzetbe kerüljön.

  • A nyomfosszíliák szerepe az őskörnyezeti értelmezésben: áttekintés - PDF Free Download
  • Gyógymód a férgek terhes nőkben
  • Giardia agilis
  • Ezek a mászásnyomok a kambriumból maradtak ránk.

Számos kagylónál megfigyelhetjük az ilyen viselkedést. Jellegzetes nyomai: a felszínből kidomborodó, elágazó, laterális, izolált, ideális szerkezetű nyomok, amelyek fokozatosan átmehetnek csúszó-mászó, vagy menekülési nyomba.

Ha az üledék felhalmozódása gyors, akkor a nyomok vertikálisan ismétlődhetnek; ilyenkor mindig kapcsolódik hozzá menekülési nyom. Ide tartoznak például a Lockeia, Rusophycus, Helminthopsis ás és Asteriactíes ichnogenusok.

G O L D R I N G 1 9 6 4 a nyomfosszíliákat hasz­ nálta az egykori üledékképződési sebesség, valamint az erózió mértékének megállapítására.

Repichnia: ezek a szerkezetek elsősorban a mozgást tükrözik, mind az aljzaton, mind az aljzatban. A legtöbb üledékes felszínen megtalálhatók, de a feltárásokban általában nehezen észlelhetők.

  • Hymenolepidosis nem észlelhető
  • Bél paraziták reflux
  • Bélferget kihajto gyógyszer

Az állat a mozgása folyamán teljesen elhagyja az előző helyét, és egy másikra érkezik. A mozgás közben az állat bizonyosan táplálkozik is, ez azonban nem figyelhető meg közvetlenül a nyomokból. Jellegzetes nyomai: egyenestől a teljesen kanyargós szerkezetekig, néhány karszerű elágazással. Lábnyomok, folyamatos általában gyűrűs barázdák.

Nyomfosszília – Wikipédia

Komplett formák is megmaradhatnak, de gyakoribbak a töredékek. Tipikus repichnia például a Diplichnites nyomsáv, illetve a Cruziana járat, az Aulichnites és a Scolicia. Ide lehet sorolni az úszó és futó állatok nyomait, melyeket néhány szerző natichnia és cursichnia néven különít el.

Pascichnia: amikor a nyomsávok, barázdák, vagy egyéb mozgásnyomok egy kanyargó, vagy spirál alakú utat követnek, egyértelmű, hogy az epibentosz vagy inbentosz élőlény élelemért kutatta végig a felszínt, vagy az üledék legfelső részét.

Az ilyen jellegű nyomokat üledékfalók hagyják maguk után. Jellegzetes nyomai: elágazás nélküli, kanyargós, esetleg helminthopsis ás összetekercselt nyomok, melyek vége villásan elágazhat.

Általában a mintázatból látható a terület maximális mértékű átkutatása, kiaknázása.

Gyakori a teljes formák megőrződése. Nagyon szép példák találhatók a jelenkori óceáni aljzaton, de a fosszilis példányok is hasonló viselkedésről árulkodnak. A legtöbb pascichnia párhuzamos a tengerfenékkel, mint például a Cosmorhaphe, Phycosiphon, Nereites, és Helminthopsis. Fodinichnia: ez a kategória két funkciót hordoz magában: az üledékfogyasztást és a többé-kevésbé ideiglenes lakóhelyen való tartózkodást. A nyomokat készítő állatok inbentosz üledékfalók. Állandó szerkezetek, morfológiájuk az aljzaton való táplálékkeresés nyomait jelzi.

helminthopsis ás

Jellegzetes nyomai: egyszerű, elágazó, vagy elágazás nélküli, hengeres, vagy hullámos, esetleg U-alakú, illetve összetett, egymással párhuzamosan ismétlődő, koncentrikus járatok. Faluk általában nem őrződik meg, kivéve, ha szerves anyagból készül.

A Thalassinoides ichnogenus és a Rhizocorallium irreguläre ichnospecies jellegzetes fodinichnia, valamint a Chondrites, Gyrophylites, Rosselia és Zoophycos ichnogenus is ebbe a csoportba tartozik. Helminthopsis ás ide sorolhatók a többé-kevésbé állandó lakóhelyek.

A nyom helminthopsis ás lehet szesszilis szuszpenziófiltráló, a rejtekhelyén rejtőzködő aktív ragadozó, vagy dögevő. A nyomfosszília létrehozásában a fő szerepet az állandó tartózkodás játsza, bár másodlagos viselkedésmódok is kapcsolódhatnak hozzá. Jellegzetes nyomai: egyszerű, elágazó, vagy U-alakú, függőleges, illetve változó helminthopsis ás hajladozó járatok, járatrendszerek. A járatok falát az állat gyakran megerősíti, ezért jó megtartásúak. Általában teljes szerkezetek őrződnek meg.

Ide tartozik a Skolithos, Ophiomorpha, Diplocraterion, Arenicolítes ichnogenus. Ilyenek a kemény aljzatba mélyülő életnyomok, mint például az Entobia, Gastrochaenolites, Caulostrepsis, Maeandropolydora, Trypanites, Rogerella ichnogenus.

Agrichnia: ebbe a csoportba sorolhatók a csapdák" és a kertészkedés" nyomai. Két funkciót tulajdoníthatunk nekik: az egyszerűbb szerkezetek csapdaként szolgálnak; paraziták kezelése tinidazollal számos kivezető nyílással rendelkező járatok pedig kertek", ahol mikrobákat tenyésztenek.

Klasszikus példái: Paleodictyon, Helicolithes, mint kert", és Spirorhaphe, Cosmorhaphe, mint csapda. Praedichnia: ebbe a csoportba azok a nyomok sorolhatók, melyek a ragadozó életmóddal kapcsolatosan keletkeznek. Ezek a nyomok elsősorban kemény helminthopsis ás jelennek meg. Tipikus forma az Oichnus simplex, mely molluszka héjakba, ragadozók által fúrt helminthopsis ás.

A nyomfosszíliák szerepe az őskörnyezeti értelmezésben: áttekintés

Fugichnia: kevés inbentosz faj tolerálja a hirtelen betemetődést. Ilyen feltételek mellett, a pánikszerű menekülés hatására az üledék átmozgatódik. Emiatt a nyugalmi helyzetben keletkezett nyomok hirtelen megváltoznak. Általában egyéb viselkedésből származó nyomokkal kapcsolódnak össze.

Jellegzetes nyomai: vertikálisan ismétlődő nyugalmi nyomok folyamatos betemetődés hatására keletkeznekés helminthopsis ás felfelé irányuló betemetődés hatásáravagy lefelé irányuló erózió hatására keletkező szerkezetek.

Teljes nyomok megmaradhatnak. A menekülés egy másik fajtája, amikor az állat egy ragadozó elől menekül, ilyenkor laterális nyomok keletkezhetnek.

férgek a húsban mi segít a férgektől a férgektől

Az életnyomok ezenkívül osztályozhatók a réteghelyzet szerint is. Helminthopsis ás mindig a keményebb réteget kell alapul venni. Ehhez viszonyítva az életnyom keletkezhet a keményebb réteg feletti, illetve alatti lazább rétegben, magán a réteglapon, illetve a rétegben. Az adott rétegen kívüli nyomok az exichniák. Ugyanez az osztályozási mód SEILACHER nevezéktana szerint: semirelief - hyporelief réteg alján dombormúszerűen" megjelenősemirelief - epirelief réteg tetején dombormúszerűen" megjelenőfull relief rétegben szoborszerűen" megjelenő nyomok.