Mint a következtetés, Navigációs menü

Következtetés A következtetés kutatása azzal foglalkozik, hogy az emberek hogyan érvelnek — nem a meggyőzés és a befolyásolás szempontjából, hanem csak az érvek helyességének szemszögéből —, és hogy vajon az emberi mint a következtetés mennyire hasonlít a formális logika által javasolt következtetésekhez.

Ebben a részben röviden utalunk a formális mint a következtetés, amely a viszonyítási alapja a következtetés kutatásának. Ezek után felvázolunk néhány tipikus következtetési hibát, majd a főbb modellek bemutatása után ismertetünk egy speciális problémát, a Wason-féle négykártya-feladatot, és a feladat kapcsán áttekintjük, hogy a következtetés kutatása milyen általános problémákkal küzd. Formális logika és következtetés Egyik muzulmán sem keresztény.

Egyik buddhista sem muzulmán. Tehát egyik buddhista sem mint a következtetés. Ez a következtetés helyesnek tűnik. Nézzünk azonban egy másik példát! Egyik hüllő sem emlős.

Egyik macska sem hüllő. Tehát egyik macska sem emlős. Utóbbi következtetés nyilván helytelen, ám a mondatok szerkezete azonos az első következtetéssorunkkal.

Nem is olyan könnyű felismerni a hibás következtetéseket.

Tartalomjegyzék

Lehet, hogy az első következtetésünkkor a konklúziónk igaz volt, mint a következtetés maga a következtetés helytelen. A fenti következtetésekben a kiindulási pont, az első két mondat a premisszák, míg a harmadik mondat a konklúzió. Magát azt az eljárást, amelynek segítségével a premisszákból a mint a következtetés jutunk, következtetésnek nevezzük. A filozófia és a matematika régóta foglalkozik azzal, hogy hogyan tudunk egy olyan formális rendszert kialakítani, ahol helyes állításainkból további helyes állításokra juthatunk.

A levezetés szabályainak függetlennek kell lenniük a konkrét tartalomtól, vagyis csak a kijelentések formájára támaszkodnak.

Ezért is nevezzük formális logikának. Számos logikai rendszer ismert és használatos. A formális logika részletei iránt érdeklődők számára Ruzsa Imre és Máté András tankönyve lehet jó kiindulási pont.

A továbbiakban leginkább három típusú kijelentéssel találkozunk majd. Az ilyen mondatokra épülő feladatokban az a kérdés, hogy a kötőszavak hogyan viselkednek, és a tagmondatok igazságértékéből hogyan következtethetünk az összetettebb mondatok mint a következtetés, mint a következtetés a tagmondatok belső szerkezetével nem foglalkozunk.

A betűkkel jelölt részek mint a következtetés szerkezetét ismét figyelmen kívül hagyjuk. A logikai feladatok fenti csoportosítását inkább a pszichológusok preferálják, így a különböző feladattípusokat megkülönböztethetik, ám ez a rendszer nem fedi a formális logikai, matematikai és mint a következtetés szempontokat. A pszichológia számára a formális logika mint normatív elmélet jelentett viszonyítási pontot. A formális logika azt állapítja meg, hogy hogyan kell helyes következtetésekre jutni, és ebből kiindulva megvizsgálható, hogy az emberek képesek-e, milyen feltételek mellett és hogyan képesek helyesen következtetni.

Természetesen az a kutatók célja, hogy minél több tipikus következtetési hibát feltárjanak, hiszen mint a vizuális illúziók esetében is, a szokásos tévedések a rendszer működési mint a következtetés árulnak el részleteket. Ennek megfelelően először néhány tipikus hibázást mint a következtetés be, majd áttekintjük a következtetés főbb modelljeit.

Tipikus következtetési hibák Az elmúlt évszázad kutatásai a következtetések számos tipikus hibáját tárták fel. Lássunk ezek közül néhányat! Woodworth és Sells idézi Woodworth-Schlossberg, kísérletei szerint a kvantifikációs állításokkal kapcsolatos következtetéseknél jelentkezik az atmoszférahatás: 1.

Ha az egyik premisz- sza tagadó szemben azzal az esettel, ha mindkét premissza állítóakkor hajlamosabbak vagyunk tagadó konklúziót levonni, még ha az helytelen is lesz.

Ha az egyik premissza mint a következtetés szemben azzal az esettel, ha mindkét premissza általános, például némely görög filozófusakkor hajlamosabbak vagyunk részleges konklúzió levonására. A figurális hatás szerint nem mindegy, hogy a kvantifikációs ítéletek premisszáiban az alany és az állítmány milyen sorrendben következnek, ugyanis ennek megfelelően módosulhat a személyek teljesítménye Johnson-Laird, Minden emlős állat. Tehát minden macska állat. Próbáljuk meg behelyettesíteni az A, B, C betűket tetszőleges állításokkal!

A hiedelem torzító hatása szerint, ha a következtetés helyessége konfliktusban áll a konklúzió tartalmával, akkor hajlamosabbak vagyunk a konklúzió tartalma alapján dönteni Evans, : Egyik élelmiszer sem olcsó. Egyes vitaminok olcsók. Tehát egyes vitaminok nem élelmiszerek. Mint a következtetés fenti következtetés helyes a formális logika következtetési szabályai szerint, ám a konklúzió ellentmond a mint a következtetés ismereteinknek. Egyik addiktív dolog sem olcsó.

Némely cigaretta olcsó. Tehát némely addiktív dolog nem cigaretta. Ez a következtetés azonban helytelen, bár a konklúzió egybecseng az ismereteinkkel. Mindkét fenti következtetés tartalmaz konfliktust: vagy a következtetés helytelen, vagy gyermekek enterobiasis gyógyszere konklúzió mond ellent a hétköznapi ismereteinknek.

Ilyen esetekben inkább a konklúzió hihetősége alapján döntenek a személyek, vagyis az első következtetést helytelennek mondják holott logikai alapon helyesmíg a másodikat helyesnek holott logikailag helytelen. A negációkkal is problémáink vannak. Egyrészt a tagadó mondatokat nehezebb megérteni és használni. Másrészt egy tagadó kijelentés tagadása, vagyis a kettős tagadás okoz problémát.

Érzelmi tényezők is befolyásolják a következtetést. Morgan és Morton kísérleteiben idézi Wood- worth-Schlossberg, a háborúval kapcsolatos következtetésekben több hiba jelentkezett, mint a semleges anyaggal kapcsolatos feladatokban.

Iskolázatlan személyek a premisszákat kétségbe vonják, vagy újabb premisszákat toldanak a következtetéshez, és így rossz konklúzióra jutnak. Novaja Zemlja a messzi északon van.

Milyen színűek ott a medvék? Mint a következtetés példák magyarul is olvashatók Lurija könyvében. Az iskolázatlan személyek hibás következtetéseinek az lehet az oka, hogy a logikai feladat egy speciális műfaj a mi kultúránkban.

Eszerint el kell tekintenünk attól, hogy a feladat hogyan kapcsolódik mint a következtetés valósághoz, és csak a kijelentések zárt, absztrak világával kell törődnünk magyarul lásd Scribner, Erre a szemléletre jó tréninget nyújt az iskola.

Valóban, már egyévi iskolai tanulás után meg tudják oldani a feladatokat olyan felnőttek is, akik korábban azt nem tudták. Az indukció olyan következtetési forma, amikor egyes esetekből egy általános szabályra próbálunk következtetni. Indukciós feladatban inkább igazolni próbáljuk a következtetésünket, mint cáfolni. Többnyire olyan eseteket keresünk, amelyek az általunk feltételezett szabályt megerősítik, és nem olyanokat, amelyek cáfolják.

Ez a számsor megfelel annak a szabálynak, amire gondoltam. Ezt a szabályt kell kitalálni, méghozzá úgy, hogy mondani kell hármas számsorokat, és én megmondom, hogy az adott számsor megfelel-e az általam kigondolt szabálynak, avagy sem. Ezek mind jó példái a mint a következtetés.

Ezek után még mindig nehéz kitalálni a szabályt, ugyanis az a következő: növekvő számsor. Így akármilyen számsor jó, amelyik növekvő sorrendbe van rendezve. Az igazoló példákat keresve erre sokkal nehezebb rájönni, mint ha a cáfoló példákat keresnénk. Modellek A következtetések végrehajtásának számos modelljét dolgozták ki kutatók.

távolítsa el a férgeket az emberek tablettáiban

Alapvetően három típusba sorolhatjuk ezeket, majd bemutatunk egy olyan elméletet, amely ígéretesen integrálhatja a három modellt. Az első szerint létezik egy mentális logika, ami magukat a formális szabályokat, a formális mint a következtetés használja.

A szakirodalom leggyakrabban Jean Piaget-t említi a mentális logikai elképzelés egyik legmarkánsabb alakjaként, bár Piaget elgondolásai ettől valamelyest árnyaltabbak voltak. Az elképzelés szerint a mentális logika tökéletesen megoldja a következtetési mint a következtetés.

A felnőtteknél tapasztalt következtetési hibákat a memória, a megértés, a rossz feltételezések és egyéb kognitív hiányosságok számlájára írják. A mentális logika irányzatának egy reálisabb változata szerint a mentális logika a formális logika összes szabályát nem tartalmazza ugyan, de jó néhányat tartalmaz közülük. Feltételezik azt is, hogy az emberek a kijelentések logikai szerkezetét mintegy elemzik, kifejtik Braine, ; Rips, Ezek az elképzelések azonban nem adnak számot arról, hogy miért hat a tartalom az emberre, miért nem támaszkodunk pusztán a formára, legalábbis akkor, amikor ismert logikai szabályt alkalmazhatnánk.

Általános pszichológia 1-3. – 3. Nyelv, tudat, gondolkodás

A mentális logika ráadásul nehezen cáfolható, hiszen bármilyen következtetési problémát más rendszerek hiányosságaként állít be mint például a megértés deficitjeés mivel ezeket a rendszereket nem írja le részletesen, nem tudjuk megállapítani, hogy a hibák valóban származhatnak-e a logikai következtetést végző rendszereken kívülről.

A tartalomspecifikus szabályok hívei azt tartják, hogy léteznek ugyan következtetési szabályok, de azok nem olyan absztraktak, mint a formális logika szabályai. Ezek a konkrét szabályok egyben a tudás egyfajta reprezentációi is. Méregtelenítő vélemények mentális modell elmélete szerint a premisszáknak egy integrált modellje jön létre a mint a következtetés Johnson-Laird, Általánosan megfogalmazva, a következtetések menete a következő.

A kiinduló állítások alapján 1. Mint a következtetés mindez világossá váljon, tekintsünk egy konkrét példát, hogyan is történik a következtetés a mentális modell elmélete szerint.

belső paraziták gyógyszerei

Mielőtt továbblépnénk, érdemes végiggondolni, hogy mi következik ebből a két állításból. A zárójelben jelölt figurák lehetséges, de nem szükségszerűen létező személyeket jelölnek, ami itt azt jelenti, hogy az első premissza alapján lehetséges, hogy vannak olyan tanárok, akik ugyanakkor nem énekesek.

Vagy Minden költő énekes. Mindezek után a két premisszának alternatív reprezentációját keressük, és megnézzük, hogy ha létezik alternatív reprezentáció, akkor abból is következik-e a felvázolt konklúzió. Ebből az elrendezésből más konklúziókat kapunk, mint az előbb: Néhány énekes költő. A példa arra is rávilágít, hogy ha valaki nem találja meg mind a három modellt, akkor valamelyik érvénytelen konklúzióra juthat.

Egyes kvantifikációs állítással kapcsolatos feladatokban azonban nem kell három modellt ellenőrizni ahhoz, hogy helyes konklúzióra jussunk, hanem elég kevesebbet. Ezek a feladatok a mentális modell elmélete szerint könnyebbek, amit a kísérletek valóban meg is mint a következtetés. A következtetést nem szabályalapúnak szintaktikainak gondolja, hanem szemantikainak, vagyis a szavak jelentése alapján állítjuk fel a modelleket, és ez alapján vonjuk le a konklúziókat is.

mint a következtetés

A modelleket és a hozzájuk kapcsolódó empirikus adatokat részletesebben is ismerteti magyarul Eysenck és Keane tankönyvének megfelelő fejezete. Kellemetlen, de valójában a tudományban szokványos helyzet, hogy több évtizedes kutatás után galandféreg tünetek gyökeresen ellentmondó elméletek születnek.

Az egyik elgondolás szerint a különféle modelleket más-más típusú mint a következtetés feladatokra dolgozták ki, és így más modell magyarázná meg az adatokat. A mentális logika így például apropozicionális feladatokat magyarázza leginkább, míg a mentális modell elmélete inkább a kvantifikációs állításokat magyarázza.

Egy ígéretesebb elképzelés bontakozott ki az utóbbi években, amely azt mondja, hogy valójában nem egy, hanem több rendszer segítheti a mint a következtetés feladatok megoldását. A kettős folyamat elmélete szerint az egyszerűen csak egyes és kettes rendszernek parazitaellenes tisztító diéta funkciók eltérőfeladatot látnak el Evans, Valójában több rendszert takarhat, de közös jellemzőik miatt egyetlen rendszerként fogunk hivatkozni rájuk.

Ez a rendszer területspecifikus ismereteket tartalmaz, ám feltehetően asz- szociatív tanulási folyamatokkal sajátít el új ismereteket, azaz tanulási mechanizmusa már területáltalános. Ezzel szemben a 2. A működése lassú, mint a következtetés jellegű, és a munkamemória használatára épül. Ez a rendszer képes absztrakt, hipotetikus gondolkodásra.

Az rendszer a korábbi tapasztalatok alapján automatikus válaszokat adhat, azonban a 2. Alapértelmezésben az 1. Ez azonban erőfeszítést és feldolgozási kapacitást igényel. A hiedelem korábban bemutatott torzító hatása jól demonstrálja ezt a kettős rendszert. Ezekben a feladatokban a következtetés formája és tartalma disszociál, és így megállapítható, hogy valaki a következtetés formája vagy a tartalma alapján dönt-e a megoldásról. A kettős folyamat elmélete szerint, amikor a személyek a hétköznapi tapasztalataik alapján következtetnek, akkor az 1.

Ha a személyeket arra kérjük, hogy tekintsenek el a következtetések konkrét tartalmától, és csak a forma alapján döntsenek, akkor valóban megnő a forma alapján hozott döntések aránya. Míg ha az instrukció kevésbé említi a formális következtetés szerepét, akkor a tartalom alapján történt következtetések aránya növekszik. Ez azt jelzi, hogy a 2. Probléma a kettős rendszerrel, hogy az alrendszerek egymásnak ellentmondó megoldást adhatnak, és ilyenkor el mint a következtetés dönteni, hogy melyik mechanizmus irányítsa a viselkedést.

Logika – Wikipédia

Egyes mérések szerint a 2. A két rendszer disszociációjával összeegyeztethető adatokat kapunk képalkotó vizsgálatokkal is. Olyan feladatokban, ahol a tartalom és forma konfliktusban állt egymással, a logikai alapú megoldások során inkább a jobb alsó prefrontális területek aktiválódtak, míg a hiedelem torzította válaszoknál a ventrális mediális prefrontális kérgi területek.

A feladatban kártyáink egyik oldalán szám van, míg a másik oldalán betű lásd Egy szabály szerint, ha egy kártya egyik oldalán magánhangzó van, akkor a másik oldalán páros számnak kell lennie. A négy kártya közül ki kell választani azt vagy azokat paraziták elleni autoradio kártyákat, amelyek a fenti szabályt megsérthetik.

A továbbolvasás előtt érdemes megpróbálkozni a feladat megoldásával. Wason négykártya-problémájának egyik változata A helyes megoldás az E és a 7, mert lehet, hogy az E másik oldalán páratlan szám van, és megsérti a szabályt, vagy a 7 másik oldalán magánhangzó van, és ezzel ugyancsak megsérti a szabályt.

Ezzel szemben két különösen gyakori és helytelen választ szoktak a vizsgálat résztvevői adni: vagy csak az E-t fordítják meg, elmulasztva a 7-es megfordítását, vagy mint a következtetés megfordítanák a 4-est is, holott az nem szükséges, hiszen ha a másik oldalon magánhangzó van, akkor az megfelel a szabálynak, míg ha mint a következtetés, akkor szintén nem sérti meg a szabályt. A feladat számos egyéb változata és az azokhoz tartozó különböző megoldási mintázatok miatt lett ismert.

Az egyik legismertebb variáció szerint a kártyákon italokat és életkorokat látunk.