Állattan | Digitális Tankönyvtár

Kerekféreg él

Ellenőrző kérdések a Földünkön körülbelülhazánkban mintegy fajuk ismert. A kerekesférgek az egész Földön elterjedtek. Többségük az édesvízi életterekben él, de a tengerekben is előfordulnak. Megtalálhatók a nedves talajban, avarban, a mohapárnákban, a Kerekféreg él odvának vízterében is. A fajok többsége szabadon élő, mások aljzathoz rögzültek, valódi paraziták ritkán találhatók közöttük. Kedvező életfeltételek között gyakran igen nagy faj- és egyedszámban elszaporodhatnak.

Előfordulhatnak egész évben folyamatosan vagy csak bizonyos évszakokban. Viszonylag könnyen terjednek, mert a beszáradt egyedeket, a védőburokkal körülvett petéket a szél és az állatok széthurcolhatják, és ha az új élettérben a körülmények kedvezőek, ott gyorsan elszaporodnak.

Változatos élőhelyeiken elhalt szerves anyaggal, algákkal, gombákkal, baktériumokkal, kisebb egysejtűekkel Kerekféreg él, ami nagymértékben hozzájárulhat a vizek Kerekféreg él tisztulásához.

Kerekféreg él napi méregtelenítés több gyógynövény étrendkiegészítő

A kerekesférgek a kisebb víziállatoknak, így például a halivadéknak is fontos táplálékát képezik. Így biztosítják az ivadék számára a jó minőségű táplálékot. A kerekesférgek a Kerekféreg él méretű többsejtűek. A legtöbb faj testhossza Kerekféreg él Kerekféreg él közé esik, de vannak ettől kisebbek 30—40 µm és nagyobbak 2 mm-ig is. A törzsbe tartozó fajok közös jellemzője, hogy testük szelvényezetlen, nincs bőrizomtömlőjük és elkülönült légzőszervük, valamint keringési rendszerük sem alakult ki.

Jellegzetes tulajdonságuk az alakváltozás. A testüket felépítő sejtek száma állandó. Bélcsatornájuk háromszakaszos, de számos fajnál ettől jelentős eltérések lehetnek.

Kerekesférgek

Kiválasztószervük elővesécske típusú. A kerekesférgeket ugyan váltivarú állatoknak tartják, de a hímek csupán a fajok közel tíz százalékánál ismertek. Szinte mindig csak a nőstényekkel találkozhatunk ott is, ahol a hímek előfordulnak, mert a hímek többnyire csak a szaporodás rövid periódusában jelennek meg. A legtöbb kerekesféreg szaporodása heterogóniával zajlik, amikor a szűznemzés és a megtermékenyítés váltakozva fordul elő. Különlegesség, hogy a kerekesférgeknél a szaporodás szempontjából többféle nőstény figyelhető meg.

A hímek testfelépítése jelentősen eltér a nőstényekétől, így a következőkben sorra Kerekféreg él alaktani és szervezettani jellemzés elsősorban a nőstényekre vonatkozik.

Morfológia[ szerkesztés ] Testalkatuk változatos. Testük féregszerűen megnyúlt, kehely, vagy zsák alakú, de gömbölyű is lehet. Sok fajnak sajátos páncélzata, testfüggeléke van. Többsejtűek, de méretük 0,04 — 1 mm között van. A megnyúlt fajok pl.

A nagy fajszám és alakgazdagság azt jelentheti, hogy ez a csoport hosszú földtörténeti múltra tekint vissza. Azonban kicsiny méretük és fosszilizálódásra alkalmatlan testük miatt törzsfejlődésüket nem sikerül nyomon követni.

Kerekesférgek | Pannon Enciklopédia | Kézikönyvtár

A kerekesférgek lángsejtekből álló kiválasztórendszere a laposférgekére emlékeztet, míg a testet felépítő sejtek állandósága, a testüreg fejlettsége a fonálférgekkel mutat rokonságot. Néhány faj kifejlett egyedeinek testalakja egyes puhatestűek és gyűrűsférgek Kerekféreg él lárvájára emlékeztet. Ez a hasonlóság az esetleges rokonsági kapcsolatokat is tükrözheti, bár számos kutató inkább a primitív örvényférgekkel hozza őket kapcsolatba.

helminth kezelés autoimmun betegség esetén giardia medicijnen mens

Testükön általában elkülöníthető a háti és hasi oldal. Kétoldalian részarányos testük alakja rendkívül változatos lehet.

Találunk köztük megnyúlt orsó alakú, kerekded, szögletes vagy zsákszerű formát is. Kültakarójuk tegument hámrétege igen vékony, sejtjei szinciciális réteget hypodermis alkotnak. Ennek felszíni rétegébe ágyazódva átlátszó, keratinszerű réteg található, amely egyes fajoknál jellegzetes páncélzatot loricakülönböző nyúlványokat képez. A páncélt többnyire mezőkre osztott rajzolatok és különféle kiemelkedések díszítik. A testükön esetleg megfigyelhető gyűrűszerű bemélyedések csupán a kültakaró befűződései, a belső szervek nem mutatnak szelvényes elrendeződést.

Testfüggelékeik, a páncél nyúlványai tovább növelik változatosságukat. Jellegzetes tulajdonságuk az egymást követő generációk során bekövetkező alakváltozás cyclomorphosis Kerekféreg él, amelyet elsősorban a víz fizikai-kémiai paramétereinek megváltozása idéz elő, ezért évszakos alaki különbségek is megfigyelhetők.

Tartalomjegyzék

Bekövetkezhet ez a változás a kedvezőtlen táplálkozási viszonyok, sőt a ragadozó kerekesféreg fajok jelenlétében is. Ilyenkor a megnövekedett hosszúságú testfüggelékek, a páncél nyúlványai többnyire megakadályozzák azt, hogy a ragadozó elnyelje a kisebb testű zsákmányszervezetet.

Kerekféreg él tojások helmintjai

A páncél nélküli fajok testfüggelékei elsősorban az úszás és lebegtetés szolgálatában állnak, mert a testhez mozgékonyan kapcsolódó hosszú tüskék vagy lapátszerű nyúlványok hirtelen elmozdítva az állat helyváltoztatását eredményezik.

A nyíltvízi pelágikus fajok egy része, az aljzathoz rögzülő sessilis fajok többsége védőtokot képez maga körül. Ez lehet átlátszó kocsonyás burok vagy kitinszerű, keményebb váladéktok is. Esetenként az állat által termelt ragadós váladékba idegen anyagok vagy ürülékgolyók épülnek be. Kerekféreg él pseudocoeloma színtelen folyadék tölti ki.

Benne az esetenként előforduló, szinciciális kapcsolatban lévő amőboid sejtek laza Kerekféreg él alkothatnak. A testüreget kitöltő folyadék Kerekféreg él vesz a gázcserében, a keringésben, továbbá hidrosztatikai vázként Kerekféreg él funkcionál.

A fejen található a jellegzetes alakulású kerékszerv, ezenkívül a szájnyílás, az érzékszervek egy része, mint pl. Ez utóbbiak a test más pontjain is előfordulnak. A változatos felépítésű csillókoszorúkból corona és csillómezőből álló páratlan vagy páros kerékszerv kettős feladatot lát el. Részben biztosítja az állat mozgását, részben pedig elősegíti a táplálék szájnyílásba juttatását.

A koronát alkotó csillók mozgása nincs szinkronban, hanem argulus paraziták sorban álló egyes csillók egy kis fáziskéséssel követik az előttük elmozdulót.

A csillók csapáshullámai azt a benyomást keltik, mintha a csillókoszorú körkörös, forgó mozgást végezne. A törzs a különböző függelékeket és a tapintószervek egy részét viseli. A fajok egy részénél előforduló láb általában gyűrűszerű ízekre tagolt, jól mozgatható.

Teleszkópszerűen visszahúzható a testbe, illetve a páncélzatba Elsődleges funkciója alapján megkülönböztetünk fajokra jellemző felépítésű araszoló- Kerekféreg él ugró- és rögzítőlábat. A benne található mirigyek ragadós váladékot termelnek, amit a lábujjaknak nevezett nyúlványokban futó kivezetőcsöveken keresztül adnak le. Ez a ragadós anyag biztosítja az Kerekféreg él való tapadást.

Egyes planktonikus fajok például Asplanchna spp. A fajok egy része úszik, mások a piócákra emlékeztető módon mozognak az aljzaton. A testüket felépítő sejtek kicsik és számuk állandó. Az embrionális fejlődést követően a sejtek száma nem növekszik, csak méretük gyarapszik. A kerekesférgeknek nem bőrizomtömlőjük van, hanem testtájanként elkülönült izomkötegeik vannak A: testtájanként elkülönült izomelemek, B: a nőstény szervezete, C: a hím csökevényes szervezete.

A nagy testű, ragadozó Asplanchna fajok lassabban úsznak, mint a kis testű Brachionus fajok.

Account Options

A szájnyílás általában a fej hasoldalán lévő csillós mezőben található. A legtöbb fajnál a bélcsatorna belső felszínét teljes hosszában csillós hám borítja. A szájnyílás szájcsőben folytatódik, amely a táplálékot a garatban elhelyezkedő speciális rágógyomorba mastax juttatja A masztaxban lévő fogak, lécek, pálcikák, lemezkék mérete és alakja attól függ, hogy a faj milyen táplálkozásmódot folytat.

A rágókészülék Kerekféreg él egyes elemeihez izmok kapcsolódnak, amelyek mozgatják azokat.

férgek legzese

Az algákat fogyasztó fajoknál a zúzó, szívó, örlő típusúak, míg ragadozó fajoknál a tépő vagy a szájnyíláson át kitolható hegyes, harapófogóra emlékeztető fogó és csípő felépítésűek a jellemzőek. A rágókészülék szerkezetének vizsgálata lehetőséget ad a fajok elkülönítésére. A rágógyomorban a táplálék apró részekre őrlődik, majd a gyomorba jut.

A gyomorhoz emésztőnedvet termelő páros mirigy kapcsolódik. Több fajnál a bélcsatorna e szakasza egy sejtekre el nem különült citoplazmatömeg, amelynek közepén egy cső fut, míg más fajoknál még ez a cső is hiányzik. Ezeknél a bekerülő táplálékrészecske lassan süllyed tovább, és közben emésztődik.

A bélcső a kloákában végződik, amely a testvégen, a hátoldal középvonalában nyílik a külvilágra. Egyes fajok pl. Asplanchna gyomra vakon végződik, ezért az emészthetetlen részek a szájnyíláson Kerekféreg él távoznak.

papucsállatka

Az úszó és araszoló kerekesférgek oxigénszükséglete Kerekféreg él. Légzőszerv hiányában az oxigén felvétele a kültakarón át történik. Előfordul, hogy igen kicsi oxigéntartalmú vizekben is megtalálhatók. Ekkor a szükséges energiát anaerob lebontó folyamatok révén nyerik. A hőmérséklet változásának meghatározó szerepe van a gázcsere intenzitásában. Kiválasztószervük a páros elővesécske protonephridium A csatornák közös kivezető járattal a húgyhólyagba, vagy annak hiányában közvetlenül a kloákába nyílnak.

férgek helminták tünetek kezelése

A pulzáló, percenként 1—4-szer összehúzódó hólyag működése azt jelzi, hogy a kiválasztó szervrendszernek nagy szerepe van a szervezet vízháztartásának, ozmoregulációjának szabályozásában. Bár a protonefridium elsősorban a vízháztartást szabályozza, működése révén a távozó folyadék sókoncentrációja kisebb, mint a testüregfolyadéké. A kerekesférgek a nitrogéntartalmú anyagcsere-végtermékeiket a testfelületen át is képesek leadni.

A nőstények ivarszervei az araszoló kerekesférgeknél párosak, míg az egypetefészkűeknél páratlanok. A kloákába nyíló, vékony hártyával burkolt ivarszerv germovitellarium felépítése különleges, mert mind a petefészek germariummind a szikmirigy vitellarium egy szinciciális sejthalmaz A germáriumból leváló petesejtet a szikmirigy szikdús plazmával gazdagítja, majd a pete a kloákán át távozik.

A Monogononta csoport hímjeinek ivarszerve Kerekféreg él csökevényes testfelépítés ellenére is terjedelmes méretű, csaknem az egész testüreget kitölti. A herében kialakuló spermiumokhoz a prosztatamirigyek öntik váladékukat, amely Kerekféreg él Kerekféreg él és ennek végén esetenként kialakult cirrusz-zsákon keresztül jut el az ivarnyílásig. Számos faj hímjének van párzószerve.

Navigációs menü

A spermiumok az embrionális fejlődés ideje alatt válnak éretté, ezért a petéből kibújó hím már ivarérett. A legtöbb faj peterakó oviparde néhányuk elevenszülő viviparmint például az araszoló kerekesférgek közé tartozó Rotaria Kerekféreg él, vagy az egypetefészkű Asplanchna fajok.

diphyllobothriasis zoonosis tisztítás a parazitáktól és toxinoktól

Az ovipar fajok petéiket a vízbe juttatják, vagy az aljzathoz rögzítik, míg a pelágikus fajok gyakran a fiatalok kikeléséig a testvégükön hordozzák azokat. Egyes tengeri fajok kizárólag Kerekféreg él petékkel, az araszoló kerekesférgek pedig ahol a hímek ismeretlenek mindig megtermékenyítés nélkül parthenogenetikus úton szaporodnak.

A legtöbb fajnál ez a két szaporodási típus a ciklusos szaporodás során váltakozva fordul elő heterogonia Ezek vékony héjúak, nagyméretűek, és belőlük újabb amiktikus nőstények fejlődnek ki rövid Kerekféreg él alatt.

Mindaddig, amíg a víztér kedvező életfeltételeket nyújt, ilyen módon hoznak létre számos generációt. A kedvezőtlen körülmények pl. A kiváltó tényezők közül legfontosabb és legáltalánosabb a hőmérséklet csökkenése.

Kertészet/Férgek/Közönséges kerekesféreg – Wikikönyvek

A populáció nagy egyedsűrűsége, a fellépő táplálékhiány és egyes fajoknál még egyéb speciális környezeti tényezők bekövetkezése is erre az eredményre vezet. A miktikus nőstények — a peték érése során lezajló meiózis miatt — haploid kromoszómaszámú petéket képeznek. Ezekből a petékből, amennyiben a miktikus nőstényben nem termékenyülnek meg, hímek Kerekféreg él ki. A gyors mozgású hímek megtermékenyítik a Kerekféreg él petesejtet termelő, miktikus nőstényeket.

Az amiktikus nőstényekkel a hímek nem párzanak. Maga a párzás igen gyors lefolyású. Történhet a nőstény kloákanyílásán át, vagy a páncél nélküli fajoknál a test más pontján pl.