A nyaki platyhelminthes test alapterve,

Éppen azért, mielőtt az emlősök részletes tárgyalásába fognánk, néhány szóval meg kell emlékeznünk a gerinces állatokról is. A gerinceseket vertebrata a hossztengely irányában két egyenlő — jobb és bal — részre lehet széthasítani, úgyhogy egyik rész tükörképe a másiknak; éppen azért kétoldali részarányos állatoknak nevezzük őket. Természetesen a kétoldali részarányosság nem mindig tökéletes; gondoljunk csak az emlősök a nyaki platyhelminthes test alapterve baloldalra tolódott szivére, vagy a jobboldalon fekvő májra és az össze-vissza gombolyodott belekre.

A kétoldali részarányos félhez hasonlóan, egy hát és hasi — de már nem egyenlő — félre is tagolható a gerinces test, melyek közül mindig a háti részben találjuk a központi idegrendszert, a hasi vagy zsigericső pedig a tengőéleti szereket foglalja magában. Rátekintésre, külsőleg a legtöbb gerinces állaton három tájat különböztethetünk meg, nevezetesen a fej- törzs- és farktájat; ez utóbbi sok gerincesen elmaradhat.

A törzshöz kapcsolódnak a a nyaki platyhelminthes test alapterve elrendezkedésű végtagok, melyek hiányozhatnak is, de négynél több számuk nem lehet. A gerincesek bőrét az irha szemölcsös része jellemzi, mely szemölcsök a pikkelyek, tollak, szőrök képzésében játszanak nagy szerepet.

a nyaki platyhelminthes test alapterve

A gerincesek legjellemzőbb tulajdonsága azonban, hogy belső, szilárd, porcos vagy csontos tengelyük van, amely a gerincesek főzöménél egyes részekre csigolyákra vertebrae tagolt. A gerincoszlop tagoltsága a gerinces test szelvényezettségével függ össze, melyet nemcsak a csigolyák, hanem az ér, ideg- és izomrendszer is — többé-kevésbbé — mutatnak.

A vér teljesen zárt edényhálózatban kering és a vér piros színét a benne úszkáló sejtek színe szabja meg. A lélegzőszerv — legyen az kopoltyú vagy tüdő — a szájüreggel áll szoros összefüggésben. Az emlősöket éppúgy jellemzi a szőr, mint a madarakat a toll. Minthogy melegvérű állatok, a test melegének megóvása szempontjából védőburokra van szükségük.

A védőburok a bőrből és függelékeiből áll, melyeket együttesen köztakarónak nevezünk. A köztakaró mint zárt burok, elsősorban védőberendezés és hőszabályozó, ezenkívül mint a lélegzőszerv, el- illetve kiválasztószerv is bír jelentőséggel, a mellett, hogy a tapintás érzékét is szolgálja.

A bőr három rétegből áll: a hám epidermisirha corium és bőralatti kötőszövetből subcutis.

Ezek közül a középső, az irha, vastagságánál fogva a legfeltünőbb. Amint a közönséges életben bőrnek nevezünk, nem egyéb, mint az emlősállat irhája, mely a cserzés révén tartóssá és szívóssá lett. A hámréteg alsó nedves rétegét, nyálkás réteg néven különböztetjük meg a hám helminthiasis tanulmány útmutató részétől, mely utóbbinak mélyebben fekvő sejtjei cseppfolyós, felületesebben fekvő sejtjei pedig megszilárdult szaruanyagot tartalmaznak; a legkülső réteg korpa vagy pikkely alakjában válik le a test felületéről.

Ahol az elhalt sejtek leválását a sűrű szőrzet akadályozza, ott a korpaképződés mindig feltűnő. A bőr színe a hám legmélyebb rétegeiben és az irhában levő sötétbarna színű festékszemcsék pigment mennyiségétől függ. A bőralatti kötőszövet sok zsírszövetet foglal magában, amely egyrészt a test melegének szigetelésére, másrészt a táplálék tartalékolására szolgál.

Emlősbőr metszet. Wiedersheim után. A hámréteg erős utánpótlást kívánó legkülső rétege mindig újból képződik és pedig a mélyebb nyálkás rétegből, melynek legalsó a nyaki platyhelminthes test alapterve az irhából belényomuló szemölcsök hálózatosan széttagolják és amely réteget felfedezőjének tiszteletére Malpighi-féle recézetnek rete Malpighii nevezték el; a hám táplálását az egyes irhaszemölcsökbe alulról behatoló véredények végzik.

EMLŐSÖK | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár

A bőr függeléke a szőr. A szőr alsó vége, vagyis a gyökere, a bőr mélyedésébe, az úgynevezett szőrtüszőbe illeszkedik be, mely mélyen az irhába húzódik; a szőrtüsző fenekén a szőrszemölcs emelkedik ki, amelyre süvegszerűen illeszkedik rá a szőr gyökerének legalsó megvastagodott része, a hagyma.

a nyaki platyhelminthes test alapterve

A szőrnek a bőrből kinyúló része, a szőr nyele, hámsejtekből áll, melyek közül a belső lágyabbak a velőt, a külső elszarusodottak a kérget adják; a velő gömbölyded és levegőtartalmú, a kéreg rostalakúan meghosszabbodott sejtekből áll; a gyapjúszőrben nincs velő.

A szőr színe, mely a legvilágosabb fehértől a legmélyebb feketéig mindenféle árnyalatú lehet, festékanyag és levegőtartalmától függ; ősz szőrökben csak levegő van. A szőrtüszők a testnek nagy a nyaki platyhelminthes test alapterve ugyanabban az irányban ferdén türemkednek be, s így a szőrtüszőkből kiálló szőrök is, szabályosan házfedélcserépszerűen borulnak egymásra, amiáltal sokkal jobban őrzik meg a test melegét.

A szőr bőrbe süllyesztett szárán egy akaratunktól független izom — a hajmeresztő — tapad meg; hogyha az izom félelem, ijedtség vagy izgatottság következtében összehúzódik, fölmereszti a szőrt, bőrünk lúdbőrös lesz és hajunk az égnek áll. A szőrdűlés iránya a testen nem egyforma; általában felülről lefelé és elülről hátrafelé, a testtartásnak és a nyaki platyhelminthes test alapterve mozgás irányának megfelelően dűl.

A lajhár a legjobb példa arra, hogy mennyire befolyásolja a testtartás és mozgás a szőrdűlés irányát, mely egész nap fejjel és háttal lefelé, hasával az égnek fordulva csüng a fán, mely állandó testhelyzetnek megfelelően a szőrök a hastól a hát felé dűlnek; természetes, hogy ez az egészen különös szőrdűlés a lajhár életmódja mellett a legcélszerűbb.

Kidd W. Így keletkeznek a különféle szőrmezők és szőráramlatok, amelyeknek találkozási helyén, tarajok, szőrfogók jönnek létre. Ez utóbbiak keletkezésének okai azonban nem mindig szembetűnőek. Még érdekesebb, miképpen rendeződnek az egyes szőrök a bőrön csoportokba.

ALLATTANI KÖZLEMÉNYEK

A csoportosulás jelensége helyesen értelmezve, igen érdekes adatokat szolgáltat a szőröknek a pikkelyekhez tollakhoz és egyéb bőrképződményekhez való viszonyról. A kérdéssel Weber Miksa amszterdami zoológus foglalkozott behatóbban, akinek az emlősökről írott könyve, más emlőstani kérdésekben is igen gyakran használt és nélkülözhetelen alapvető munka.

Weber a pikkelyekből indul ki, azokból a lapos, házfedélcserépszerűen egymásra fektetett szaruképződményekből, melyeket a hasonló módon elrendezett irhaszemölcsök választanak ki és amelyek a külső erőművi behatások ellen védelmezik az állat testét.

  • ALLATTANI KÖZLEMÉNYEK - PDF Free Download
  • Belfereg kiirtasa hazilag
  • BÉLA az oktatás szolgálatában" címmel.
  • Где деньги.

  • Colon hidroterápia méregtelenítő tünetek

A reptíliák szarupikkelyeit kígyóbőr jól ismerjük és tudjuk, hogy a tollak sem egyebek hővédő szervekké átalakult pikkelyeknél, melyek a madárlábon mint pikkelyek maradtak meg. Az emlősök körében valóságos szarupikkelyeket a tobzoskáknál találunk; csakhogy míg a kígyó kinőtt szarupikkelyeit levedli és az új pikkely gyorsan pótlódik, addig az emlősöknél ilyfajta vedlés nem következik be, az emlős szarupikkelye az elhasználódás fokához és az állat növekedéséhez mérten, a nyaki platyhelminthes test alapterve gyarapodik.

Az öves állatok hámrétegének elszarusodása, az irharéteg elcsontosodása mellett, kisebb mértékű; a szarupikkelyek között és mögött szőrcsoportokat találunk. Weber szerint tehát pikkely és szőrözet egymást nem helyettesítik, ahol pikkely van, ott szőrzet is lehetséges, nem úgy, mint például a madárlábon, ahol vagy toll, vagy pikkely van jelen.

a nyaki platyhelminthes test alapterve

És bár a szőrök keletkezése a hüllők szarupikkelyeire vezethető vissza, pikkely és szőr egymás mellett is fejlődhetnek. A törzsfejlődés folyamán a szőr a pikkelyeket valószínűleg a szükségesség mértékében szorította ki, minél több hővédelemre és minél kevesebb mechanikai védelemre volt az állatnak szüksége, annál több szőr és kevesebb pikkely keletkezett. Weber, de Meyere tanulmányai alapján, rámutat arra, hogy némely emlősön, amelynek rég nincsenek pikkelyei, a szőrök elrendezése ma is olyan, mintha az állat pikkelyes volna.

A sörényes hangyász dúsan és zászlósan szőrözött farka, még nagy, fekete szarupikkelyekkel födött.

KÖTET, 1 4. Megjelenik évenként 4 füzetben.

Az emlős szőrcsoportok, mintha pikkelysorok között volnának, rendszerint az állatnak és végtagjainak hossztengelyére keresztben állanak; legtöbbször három szőr alkot a nyaki platyhelminthes test alapterve csoportot, ezek közül egy erősebb — középső szőr —, kettő gyengébb — oldalszőr. Vedlés után, ezek mellett, a szőrtüszők kiöblösödése útján, mellékszőrök keletkezhetnek, amely mellékszőrök a gyapjúszőrnek, míg az eredeti szőrök a fedőszőröknek felel meg.

a nyaki platyhelminthes test alapterve

A sűrű és lágy gyapjúszőr, a mérsékelt és hideg égöv alatt élő emlősök téli bundáját jellemzi; tavasszal a fedőszőrrel együtt, a gyapjúszőr kis kihull és a gyapjúszőr csak ősszel nő ki újra. A szőrruha cseréje tehát évenként kétszer történik meg, helyesebben, az emlős minden a nyaki platyhelminthes test alapterve kétszer vedlik.

Régebben azt hitték, hogy csak tavaszi vedlés van, és hogy például a havasi nyúl téli fehér bundája a színes nyári öltözet kifakulása útján keletkezik; ma már tudjuk, hogy ősszel is van vedlés. Vedlés előtt egyedül a baribal bundája fakul a nyaki platyhelminthes test alapterve fahéjszínbarnára. Hasonló, bár kisebb mértékű színváltozást vedlés előtt házinyulaink bundáján is észlelhetünk, mely színváltozás a szőröknek vedléselőtti csökkentett táplákozásával áll kapcsolatban.

a nyaki platyhelminthes test alapterve helmint teszt gyógyszertárban

Ennek megfelelő az az eset is, hogy vedlés előtt némely feketeszínű madár tolla rozsdásszínű lesz. A speciális célokat szolgáló tapintó- vagy sinus-szőrökről — amelyek szőrtüszőinek kötőszöveti rétegében vérrel telt öblök, sinusok, találhatók —, később, a tapintással kapcsolatban lesz szó. A különösen vastag és merev disznóserte, átmenet a sündisznó és tarajos sül tüskéihez, a nyaki platyhelminthes test alapterve rendszerint szőrrel keverten fordulnak elő; ez esetben tehát a külső mechanikai behatások megakadályozására a szőrök alakultak át védő szervekké.

Nagyon természetesen a tüskék is, keletkezésük és szerkezetüknek megfelelően, különfélék lehetnek. Az emlős testén még más bőrképződmények is vannak.

Némely helyén a testnek a hámréteg — amely amúgy is hajlamos a szarusodásra — rendkívül megvastagodott és elszarusodott. A szaruképződményeket az alatta levő irha — mely ezeken a helyeken mirigyeket rendszerint nem tartalmaz — erőteljesen kifejlődött, vérdús, szemölcsös rétege választja ki.

Más módon keletkeznek az antilopok, kecskék, juhok, szarvasmarhák tülkei és a szarvasok agancsai. A szarvak képzésében az irhának egy bőrcsontja játszik nagy szerepet; ebből a bőrcsontból másodlagosan fejlődik az évente váltódó szarvasagancs; az egész agancsot, mellékágaival együtt, kezdetben szőrös bőr — a háncs — vonja be, mely az agancs teljes kinövése után lassan elszárad és a csontos szárakról lefoszlik.

  1. Хотите меня испытать.

  2. Az emberek férgek megelőzése

Az üres szarvúak szarva, tülke, annyira lényeges szerepet játszik az állat életében, hogy állandóan a fejen marad; a tülök a homlokcsont szarvnyúlványán, a szarvcsapon ül, a szarvcsap irharétege választja ki; lényegileg tehát nem egyéb, mint egy tömött csontcsapra ráhúzott, üres szaruképződmény, amelynek alapján viselőit antilop, kecske, juh, szarvasmarha Cavicornia — üres szarvúak — néven foglaljuk össze.

Ellentétüknél a szarvasoknál — Cervicornia — az agancs megfelel az üres szarvúak szarvcsapjának, a mulandó szőrös bőr — a háncs — a tülöknek.

Flatworms avoid light, even after being decapitated

Bizonyos paraziták jöttek ki az agancs és az üres szarv között helyezkednek el a villásszarvú antilop és zsiráf szarvai; nevezetesen a villásszarvú antilop szarva bár üres tülkű: elágazó, sőt tülkét évenként leveti az állat; a zsiráf szőrrel bevont szarva legjobban a szarvas agancshoz hasonlít, csontcsapja mégis állandóan a helyén marad, sőt a csontcsapot borító szőrös bőr is állandó.