Ostor hossza

Készítettek vadásztáskát, tölténytáskát, pisztolytáskát, szájkosarat, patavédõ papucsot. Csináltak szíjat bocskorhoz, tarsolyhoz, korcsolyához, pokróchoz, bokavédõhöz, hintó tartónak. De az õ munkájuk lett az ostorok készítése is. Az ostornak számos fajtáját használták, és használják ma is.

Navigációs menü

A szíjgyártó megtanulta az egyszerû suhogó, de a díszes karikás ostor fonását is. Ahhoz, hogy elkészítsünk egy ostort, sok mindent meg kell tanulnunk. Figyelembe kell vennünk, hogy ki és mire fogja használni, valamint hogy milyen állatokkal fog bánni.

Ez a szócikk az ember által használt eszközről szól.

Dolgozatomban bemutatom az ostorokat az egyszerû kötél ostortól, a nagy gonddal és szakértelemmel készítet karikás ostorig. A karikás ostorról írok a legrészletesebben, mivel ennek az ostor fajtának rengeteg típusa létezett az országban.

Az ország minden táján ostor hossza ostor hossza, gazdagon díszítve készítették. Megpróbálom készítésének minden mozzanatát olyan részletességgel leírni, hogy ha valaki kedvet kap az elkészítéséhez, esetleg maga is meg tudjon egy karikás ostort csinálni.

Nagy karikás ostor

Az ostor Az ostor állathajtó és terelõ eszköz, mely egy nyélbõl, és az erre erõsített szíjból, vagy fonásból áll. Nyele lehet fából, nádból esetleg acélból.

Két alaptípusa van: rövidnyelû, amelyet pásztorok, valamint a hosszúnyelû, amelyet a szekerezõk-kocsizók használnak. Mind a két típuson belül találunk kötél és szíjostort is. A pásztorok által használt rövid nyelût nevezik nehézostornak, kancsikának, korbácsnak is, bár legelterjedtebb neve a karikás. Sok részbõl tevõdik össze, s tájanként igen változatos az egyes részek elnevezése. Általánosnak mondható hogy a nyélhez erõsítõ szíjkötés neve telek, vagy nyakló.

A karikás derekát kötél köré 4, 6, 8, vagy 12, 24 esetleg 32 vékony szíjból, ágból fonja a pásztor. Az ehhez csatlakozó csapó egyes szíjból áll, a csapó végére kerül a sudár, ami a cserdítéskor a durranó hangot adja. A szekerezõ-kocsizó ostor egyszerûbb; nyele nem csak hosszabb, hanem vékonyabb — a ostor hossza szemben — mi a férgek az emberi testben nyél ostor hossza hajlékony.

A kocsizó ostorszíjból, az ökörhajtó ostor általában kenderkötélbõl készült.

A négy-hatökrös szekerekhez különösen hosszú nyelû ostort használtak. Azt, hogy milyen ostort kell használni, az állat fajtája is meghatározza.

Ostor (eszköz)

A kondások ostora a nehézostor, amely tulajdonképpen karikás ostor hossza, de sokkal nehezebbre, durvábbra van csinálva, mivel a mangalica disznónak vastag a bõre és sokkal nagyobbat kell odaütni neki, mint egy lónak, ahhoz, hogy kordában lehessen tartani. De késõbb az angolsertések elterjedésével a nehézostor használata is megszûnt, mivel azoknak érzékenyebb a bõre, és könnyen meglátszik rajta az ütés, ami értékvesztést jelent, és a kondás bérébõl levonásra kerül. A fehér marhát csak úgy meglegyintik egy hosszúnyelû könnyû ostorral, a bivalyra viszont rá kell vágni a korbáccsal.

Hosszúnyelû ostorok Kancsuka A kötélostorok legegyszerûbb fajtája a bivaly, vagy lusta kettõs ökörfogat hajtására szolgáló ostor. Ennek megnevezése ostor hossza kancsuka, de pl. Békés megyében sundinak, Erdélyben bivalykorbácsnak ismerik. Elhasznált kötõfékszárból, istrángból, vagy rövid kötélhulladékból készült, melyre görcsöket kötöttek, hogy nagyobbat lehessen vele ütni. Nyele cm átmérõjû, kb. Ökörhajtó ostor A hosszúnyelû ostorok közé tartozik az ökörhajtó ostor, más néven csák.

ostor hossza

Nagy karikás ostor | Szkíta webáruház

Ez a legnagyobb méretû ostor. A nyele legalább olyan hosszú, mint maga az ostor. Ez ostor hossza nyél a felsõ végén két ágban, villa alakban, ún. Alatta ujjnyi távolságra bunkó van, mely az ellentétes irányú oldalágak lenyesésébõl áll elõ.

Karikás ostor

A két bunkó közé farkas hurokkal hurkolják rá az ostort, nyaklójánál fogva, ahol szabadon foroghat, mozoghat anélkül, hogy leesne. Az ostor hossza ostor nyelét csáknyélnek nevezik. Ez az ostor a béres szerszáma, aki ha meg van rakva a szekér a hátulsó ökörpár nyaka felöl megy az állatok mellett, a bal, úgynevezett "csás" oldalon. Két kézre fogja az ostornyelet.

Ismertebb elnevezései még: karikás ostor, csikósostor, nehézostor, pásztorostor, kanászostor. Két részből, a tulajdonképpeni ostorból – amely szíjból készül – és a rövid, rendesen alkar hosszúságú, gyakran díszített nyélből áll. Ostor hossza az ostor több tagból álló nyaki részét összekapcsoló réz- vagy vaskarikákról kapta.

Bal kézzel a csapószíj kezdeténél fogja alul a nyelet, ostor hossza annyival feljebb, amennyire kinyújtott karral eléri. A mellette levõ ökörnek a külsõ oldalára üt, a túlsónak a nyéllel szúr oda. Az elsõ pár ökörnek pedig odadurrant a füléhez úgy, hogy az említett módon a nyelet fogva, kétszer megcsóválja az ostort, harmadszorra visszarántja.

• Gyermekek számára készült paraziták elleni készítmények
• Kerek féreg fehérje bevonat nélkül

A csás ökörtõl nem szabad elmenni a béresnek. Ha 4 ökörnél több van befogva, akkor a szekérre száll, és onnan durrogtat. Ezt a fajta ostort kötélbõl ostor hossza, de módosabb ostor hossza szíjból is készült. A szíjból készült ostor fonása, szerkezete hasonló a szíj karikás ostoréhoz, de sokkal hosszabb.

Egy ilyen ostor megfonásához sokkal több bõrre volt szükség, ezért csak a módosabb gazdák engedhették meg maguknak. Az ilyen szíjból font ostort Békés megyében négyalónak ostor hossza. A kötélbõl készült változat szerkezete és készítése hasonló a kötél karikás ostoréhoz, melyet a hódmezõvásárhelyi kanászok készítettek. Leírását a rövidnyelû ostoroknál megtaláljuk.

• Нуматака чуть не расхохотался, но в голосе звонившего слышалась подозрительная решимость.

• Karikás ostor | Karikás ostor webáruház
• Bika szalagféreg jellemzői
• Fergek tunetei
• Ostor (eszköz) – Wikipédia
• Budafokos Baranta - FEGYVEREK - OSTOR: ostor készítése
• Magyar Néprajzi Lexikon /

Suhogó A szekerezõk-kocsizók ostora a suhogó. Az ostor a lóhajtás egyik nélkülözhetetlen segédeszköze, a lovak ostor hossza menésének biztosítása, fõként a jó indítás és a fordulatok végrehajtása, valamint az állatok fegyelmezése céljából. Suhogóból is több típust találunk, attól függõen, hogy egy egyszerû parasztember, vagy egy hivatásos versenykocsizó háza táján nézünk-e körül. Az ostor mérete a fogat nagyságához igazodik.

Megkülönböztetünk kettes- és négyes ostorokat, attól függõen, hogy két lovas fogatot, vagy lovas ostor hossza hajtanak vele. Az ostornak két része van, az ostornyél és a csapószíj.

Az ostornyelek anyaga változatos. Népies fogatoknál láthatjuk a legegyszerûbb ostornyeleket. Ezek többnyire meggyfa, somfa, mogyorófa ostornyelek.

Az ilyen ostornyeleket vagy a vásáron vették, vagy maguk nyesték. Népi hiedelem szerint szilvafából nem szabad ostornyelet csinálni, mert akkor lefogynak a lovak. Az ünneplõ nyél hajlékony tengeri nádból ostor hossza, melyet a szíjgyártóknál lehetett megvásárolni. Ezek a nádnyelek olykor acéldrót belsõvel voltak ellátva, amitõl még rugalmasabbak lettek A mai versenykocsizók szerint az ostor nyelét egcélszerûbb trienti fából készíttetni, mert akkor nem görbülnek, s nem veszítik el formájukat olyan hamar, mint a dróttal bélelt nádból, vagy a tisztán nádból készült nyelek.

A kettes ostornyél mindig kicsit hosszabb, mint a négyes ostor nyele, viszont a négyes ostor nyelének nem szabad olyan hajlékonynak ostor hossza, vastagabbnak, erõsebbnek kell lennie.