A férgek új generációja
Kategóriák Természet Akár 14 generáción is átívelhet a környezet genetikai hatása A legfontosabb genetikai információkat a DNS-ünkön keresztül örökítjük tovább a következő generáció számára, azonban a környezetünknek is lehet hatása a genetikai változásokra. Tavaly a kutatók felfedezték, hogy ezek a környezeti genetikai változások akár 14 generáción keresztül is átadásra kerülhetnek a Caenorhabditis elegans fonalférgeknél.
A kutatás az Európai Molekulárisbiológia Szervezet kutatócsapatának köszönhető, akik genetikailag módosítottak fonalférgeket használtak amelyek egy fluoreszcens fehérjét hordozó transzgént hordoznak — a gén aktivitása esetén a férgek UV fény hatására világítani kezdenek.
A kutatók ezt követően megváltoztatták a fonalférgek tárolójában a hőmérsékletet és az eredmények szerint 20°C mellett már csak nagyon kevés féreg világított — ezzel mutatva a gén alacsonyabb aktivitását. Azonban, amikor 25°C-ra emelték a hőmérsékletet a a férgek új generációja ismét világítani kezdtek.
Viszont a férgek viszontagságai itt nem értek véget, mivel a kutatók ismét visszahelyezték őket a hidegebb környezetbe, hogy kiderítsék ez az ismételt környezetváltozás, hogyan hat a fluoreszkáló génre. A csapat ezután egy lépéssel tovább ment és öt melegebb környezetben élő generáció utódait száműzte a hidegbe és az eredmények szerint a fluoreszkáló gén aktivitása egészen 14 generáción keresztül fennmaradt.
Ez az eddigi leghosszabb idő — generációs szempontból - aminél megfigyelték a környezeti genetikai változások átadását — ezek a változások általában csupán néhány generációig maradnak fenn. Erre a jelenségre már rengeteg példát láttak a férgek és az egerek esetében, azonban a kérdés, hogy az embernél is fennállnak e hasonló epigenetikai hatások még mindig erősen vitatott — főleg az emberek jelentősen hosszabb életkorának és a megfelelő dokumentációk hiányának köszönhetően.
Parazitafertőzések és malária: orvosi-élettani Nobel-díj 2015
Azonban a vannak olyan kutatások, amelyek arra utalnak, hogy az életünkben történt eseményeknek hatása lehet a gyermekeinkre — sőt akár az unokáinkra is — mindezt anélkül, hogy változást okozna a DNS-ünkben. Például egy tanulmány szerint az ös holland éhínséget a férgek új generációja nők gyermekei és unokái is magasabb glükóz a férgek új generációja mutattak felnőtt korukban. Amíg más tanulmányok szerint a Holocaust túlélők leszármazottainál alacsonyabb volt a kortizol hormon szintje — ami többek között a traumát segíti leküzdeni.
